Az istenhit vs. ateizmus témájában meghirdetett kérdőív első válasza 2014. szeptember 10-én, utolsó megvizsgált válasza pedig szeptember 22-én érkezett be. A kérdőívet a lezárásig (a duplán beérkezett íveket leszámítva) 229 fő töltötte ki, azonban nem minden kérdésnél adott mindenki értékelhető választ, így egy adott kérdés vizsgálatánál nem vesszük figyelembe a nem értelmezhető adatokat. Azoknál természetesen külön jelzem ezt.

A kérdőív (amely meglátogatható itt: http://goo.gl/dLQdgf) sokkal inkább figyelemfelkeltő, mintsem reprezentatív, ugyanis kvótaellenőrzés és a célcsoportok azonos súlyozása híján, valamint a kis minta miatt a kiértékelés torzulhatott a valós képhez képest. Éppen ezért a kapott eredményekről nem vonható le egyértelmű következtetés a társadalomra nézve; az adatokat csak és kizárólag a kérdőívet kitöltőkre kell vonatkoztatni.

A kérdőív a fenti ok miatt sem megy át mély elemzésen, pusztán az eredmények megmutatására szorítkozok.

A központi téma az istenhit vs. ateizmus, tehát az egyes kérdésekre adott válaszok arányait abban a tekintetben vizsgálom, hogy a hívők, ateisták stb. mekkora hányada jelölt be bizonyos típusú választ, azaz hogy mely válaszok mely világnézetű személyekre jellemzők.

A kérdőív kitöltőit ezen kérdés alapján válogattam szét:

Kérem, jelölje meg, melyik állítás áll Önhöz legközelebb.

 

a) Hiszek abban, hogy több isten létezik.

 

b) Valószínűnek tartom, hogy több isten létezik.

 

c) Hiszek egy Isten létezésében. (Szentháromság is ide tartozik.)

 

d) Valószínűnek tartom Isten létezését.

 

e) Nem tudom eldönteni, hogy van-e Isten, mert nincs elég ismeretem hozzá.

 

f) Nem tudom eldönteni, hogy van-e Isten, mert a kérdés eldöntését elméletileg is lehetetlennek tartom.

 

g) A vallások isteneiben nem hiszek, de egy azoktól független, nem személyes entitás létezését elképzelhetőnek tartom / agnosztikus vagyok a nem személyes entitás irányában.

 

h) Biztos vagyok benne / valószínűnek tartom, hogy semmilyen Isten sem létezik.

 

A kitöltők 0,4%-a hisz több isten létezésében, illetve ugyanennyi tartja ezt valószínűnek. 38,4% hisz 1 Istenben biztosan, és mindössze 2,6% jelölte az óvatosabb lehetőséget, miszerint valószínűnek tartja a létezését. Akik az ismerethiányra hivatkoztak döntésképtelenségüket illetően, szintén elhanyagolható, 0,9%-os aránnyal rendelkeznek. Ennek több mint 6 és félszerese az erős agnosztikusok aránya (6,6%), vagyis akik szerint elvileg sem eldönthető a kérdés, miszerint van-e Isten vagy nincs. Akik nem hisznek a személyes Istenben, de egy személytelen isten létezését elképzelhetőnek tartják, azok aránya 14,4%. Az ateisták képviselik a teistákon túl a kitöltők másik jelentős hányadát (34,1%). Végül, akiket nem lehetett besorolni sehová az egyénileg megadható válaszuk alapján sem, az ő arányuk 2,2%. Ezek a számok bár szemléletesnek tűnnek, de nem szabad túl sok következtetést levonni belőlük, mert a kérdőív több világnézeti csoportban lett meghirdetve. Ez azt jelenti, hogy a társadalom egészét tekintve mások lehetnek az arányok, mint amit a kérdőív sugall. Az arányok atekintetben fontosak nekünk, hogy lássuk, az egyes kérdésekre való válaszoknál hogyan oszlik meg a különböző világnézetű emberek csoportja, ha ismerjük a „tartályunk tartalmát”, vagyis hogy milyen személyek között végeztük a felmérést.

Aki a „Hiszek egy Isten létezésében.” vagy a „Valószínűnek tartom Isten létezését.” választ jelölte be, a későbbiekben teistáknak (94 fő), a „Nem tudom eldönteni, hogy van-e Isten, mert nincs elég ismeretem hozzá.” (gyenge agnosztikus) és a „Nem tudom eldönteni, hogy van-e Isten, mert a kérdés eldöntését elméletileg is lehetetlennek tartom.” (erős agnosztikus) válaszokat bejelölőket agnosztikusoknak (17 fő), az „A vallások isteneiben nem hiszek, de egy azoktól független, nem személyes entitás létezését elképzelhetőnek tartom / agnosztikus vagyok a nem személyes entitás irányában.” lehetőséget kiválasztókat személytelen istent lehetségesnek tartóknak (Sz. I. L. T.) (33 fő), végül pedig a „Biztos vagyok benne / valószínűnek tartom, hogy semmilyen Isten sem létezik.” választ bejelölőket ateistáknak (78 fő) nevezem. A politeisták aránya annyira kicsi, hogy lehetetlen róluk statisztikai következtetéseket levonni, így velük nem foglalkozok érdemben (1 ember jelölte be, hogy ő sok istenben hisz, és szintén 1 személy jelölte meg, hogy valószínűnek tartja sok isten létezését). Fokozottan felhívom a figyelmet arra, hogy az agnosztikusok és a személytelen istent elképzelhetőnek tartók aránya annyira kicsi, hogy az ő adataikkal még jóval körültekintőbben kell bánni, mint a kifejezetten teistákéval vagy az ateistákéval, akiknek mintaszáma nagyobb. Ez a fenntartás az egész kérdőívre fennáll, ezt tartsuk emlékezetben!

A 229 főből 142 a férfi (62,0%) és 87 a nő (38,0%), amely nagyjából 2/3-1/3 aránynak felel meg. Az ateistáknál az arány még inkább a férfiak felé húz, ugyanis 75,6%-uk férfi, és mindössze 24,4%-uk nő. Az agnosztikusok körében is hasonló az eloszlás: 75,0%-uk férfi, és 25,0%-uk nő. A teistákat illetően jóval kiegyenlítettebb a helyzet: 53,2% a férfi és 46,8% a nő, s tekintve a kérdőív összes kitöltőjénél a férfiak-nők arányát, a kitöltők egészére nézve ez azt jelentheti, hogy valamivel fogékonyabbak lehetnek a nők az istenhitre. Azonban akik csak személytelen istent tudnak elképzelhetőnek tartani, náluk még inkább kiegyenlített a helyzet, ugyanis pontosan fele-fele arányban vannak közöttük nők és férfiak (16-16 fő).

226 személy adott meg valid életkort. Az ő átlagéletkoruk 31,9 év. Az ateistáké 34,5, a teistáké 30,4, az agnosztikusoké 32,0 év. Azok közül, akik a személytelen istent tartják csak elképzelhetőnek, az érvényes életkort megadók átlaga 30,0 év.

A településtípusok szerinti megoszlás a következő ábrákon látható.

(Az ’NE’ a nem egyértelműen besorolható világnézetűek csoportját jelenti.) A kitöltőkre nézve az látható, hogy míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken közel egyenlő a hívők és az ateisták aránya, a vidéki városokban másfélszer, a községekben pedig több mint kétszer akkora a teisták aránya az ateistákhoz képest. A falvakban érdekes módon pedig az ateisták kerülnek többségbe, ugyanakkor annyira kevés kitöltő lakik faluban (14 fő), hogy az itt feltárt arányokkal még óvatosabban kell bánni.

A kitöltők 29,3%-a humán, 38,9%-a reál beállítottságú. 29,3%-uk vegyesen érdeklődik vagy érdeklődött a tantárgyakhoz, és mindössze 2,6% egyikhez sem. Nem volt olyan személy, aki (még) ne tanult volna iskolában.

Kérem, értékelje egy hétfokú skálán, mennyire hisz Istenben. Az 1 azt jelenti, hogy (szinte) egyáltalán nem, a 7 pedig, hogy (szinte) teljes mértékben hisz Istenben. Ha Ön szerint ez nem fejezhető ki egy skála segítségével, akkor hagyja ki a kérdést.

Ennél a kérdésnél az 1-től 7-ig megadott válaszok aránya rendre: 35,8%, 5,7%, 2,2%, 2,6%, 5,2%, 6,1%, 28,8%, a fennmaradó 13,5% nem válaszolt a kérdésre. Még egy hozzáfűzés a kérdés szövegéhez: Volt, aki kifogásolta megjegyzésében a „szinte” kifejezést. Ennek magyarázata a következő: Egyrészt zárójelbe tettem, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell oda érteni. Másrészt pedig azért van ott a „szinte” szó, mert elképzelhető, hogy egy 7-es fokú skálán az illető ugyan 1-est vagy 7-est jelölne, de egy 100-as fokú skálán mondjuk 3-ast vagy 98-ast. Mivel ilyen szinten nincs értelme árnyalni a válaszadást (nem is lehetne), a „szinte” szóval jelölöm azt, hogy nyilván egy 7-es fokú skála nagyobb bizonytalanságot elvisel, mint egy pl. 100-as fokú. A teistáknál volt egy olyan személy, aki ennél a kérdésnél 1-est jelölt a skálán, később kifejtette, hogy Isten az emberi fejekben létezik.

Kérem, jelölje meg, melyik állítás áll Önhöz legközelebb.

 

a) Isten személyes Isten, tehát beleavatkozik a mindennapi élet dolgaiba.

 

b) Isten többnyire az emberre / a teremtett világra bízza a történéseket, de olykor beleavatkozik az eseményekbe.

 

c) Isten elindította a világmindenséget, majd hagyta, hogy minden a törvényszerűségek szerint működjön.

 

d) Istennek semmilyen hatása nincs és nem volt a világmindenségre, így vagy attól függetlenül létezik, vagy nem létezik.

 

Volt egy egyéb lehetőség is. Akit nem lehetett besorolni a fenti kategóriákba, nem egyértelműként (NE) jeleztem.

Kérem, jelölje meg, melyik állítás áll Önhöz legközelebb.

 

a) Isten az univerzumon kívül van.

 

b) Az univerzum Isten része.

 

c) Isten egyenlő az univerzummal.

 

d) Isten az univerzum része.

 

e) Isten nem létezik.

 

Ön szerint létezett Jézus?

 

a) Biztos vagyok benne, hogy létezett.

 

b) Valószínű, hogy létezett.

 

c) Nem tudom eldönteni, hogy létezett-e.

 

d) Valószínűleg nem létezett.

 

e) Biztos vagyok benne, hogy nem létezett.

 

Volt egyéb lehetőség is, amit ha nem lehetett besorolni, akkor NE-ként jelöltem szokás szerint.

Ön hogyan áll ahhoz az állításhoz, hogy egy teáskanna kering a Föld és a Mars bolygó között?

 

a) Hiszek a teáskanna létezésében.

 

b) Nem tudom eldönteni, hogy létezik-e a teáskanna.

 

c) Nem hiszek a teáskanna létezésében.

 

Figyelemre méltó, hogy akik Isten felé agnosztikusok, azok jelentős hányada (holtversenyben azokkal az agnosztikusokkal, akik nem hisznek a teáskannában) a teáskanna felé is „agnosztikus”.

Ön szerint az alábbi tényezők milyen mértékben felelősek az ateizmus kialakulásáért egy ember életében általában?

 

Az egyes szempontokat 1-től 7-ig kellett értékelni, ahol az 1-es jelenti azt, hogy „egyáltalán nem felelős”, a 7-es pedig, hogy „teljes mértékben felelős”.

Ön szerint melyik világvallás áll legközelebb az ateizmushoz?

 

a) Keresztény / keresztyén

 

b) Zsidó

 

c) Iszlám

 

d) Hindu

 

e) Buddhizmus

 

f) Egyik sem

 

g) Nem tudom

 

Ön szerint a világon az ateisták vagy a valamilyen istenben hívők vannak többségben?

 

a) Az ateisták

 

b) A valamilyen istenben hívők

 

c) Közel egyenlően lehetnek

 

d) Nem tudom

 

Ebben a kérdésben a 4 csoport gyakorlatilag egyetért.

Ön szerint Magyarországon az ateisták vagy a valamilyen istenben hívők vannak többségben?

Itt ugyanezek voltak a válaszlehetőségek.

Látható tehát, hogy itt már kisebb arányban gondolják úgy a kitöltők, hogy a valamilyen istenben való hívők vannak többségben Magyarországon, mint ahogy globálisan gondolják.

Ön szerint a világon az ateisták vagy a keresztények / keresztyének vannak többségben?

 

a) Az ateisták

 

b) A keresztények / keresztyének

 

c) Közel egyenlően lehetnek

 

d) Nem tudom.

 

Ön szerint Magyarországon az ateisták vagy a keresztények / keresztyének vannak többségben?

Itt ugyanazok voltak a válaszlehetőségek, mint az előzőnél.

Ön szerint melyik a legkárosabb világnézet az alábbiak közül?

 

a) Keresztény / keresztyén világnézet

 

b) Zsidó világnézet

 

c) Iszlám világnézet

 

d) Hindu világnézet

 

e) Buddhista világnézet

 

f) Ateista világnézet

 

g) Ezoterikus világnézet

 

h) Egyik sem káros

 

i) Nem tudom

 

A következő kérdés egyéni választ kívánt, így szólt:

Önnek mi jut eszébe az "ateizmus" kifejezésről, mire asszociál első sorban? Egyetlen szót írjon, amit képzettársít az ateizmushoz.

Itt csak arról írnék, hogy az egyes csoportokban mik azok a kulcsszavak, amelyek láthatóan többször megjelennek. A teistáknál gyakorta előforduló kifejezések: tagadás, istentagadás, hitetlenség. Többször előfordul valami ismerethiányra utaló szó (pl. téveszme, tévelygő, tudatlanság, és maga az ismerethiány szó is), megjelennek néhányszor az istentelenség és liberalizmus szavak, és gyakorta utalnak valami negatív jellembeli tulajdonságra (pl. elbizakodottság, arrogáns, céltalanság, magány, gyűlölet, nihilizmus stb.) Az agnosztikusok kevesen voltak, hogy efféle gyakoriságot mérni lehessen náluk, de az istentagadás náluk is többször előforduló asszociáció. A személytelen istent elképzelhetőnek tartóknál sokszor megjelenik a szabadsággal, szabadgondolkodással, gondolkodással kapcsolatos asszociációk, azonban a hitetlenség, istentagadás is gyakran előforduló kifejezések. Az ateistáknál is szintén gyakori elem a szabadság, gondolkodás, emellett az értelem, nyitottság, felvilágosodás, intelligencia, józan ész, függetlenség is sűrűn fordulnak elő.

Kérem, értékelje egy hétfokú skálán, mennyire tartja fontosnak a racionális gondolkodást általában.

Itt átlagokat számoltam.

Szubjektív-objektív témakör következik, a kérdés pontosan így szólt:

Ön szerint melyik a fontosabb?

 

a) Az objektív (általános) tapasztalat

 

b) A szubjektív (egyéni) tapasztalat

 

c) A kettő egyformán fontos

Kérem, írja le röviden, de egész mondat(ok)ban, hogy milyen esemény hatására változna meg a világnézete.

Ez kifejtős kérdés volt, ami miatt nehezebben kiértékelhető, de nagyon lényeges kérdés. Számos egyén írta azt, hogy semmilyen esemény hatására nem változna meg a világnézete, vagy legalábbis nem tud ilyet elképzelni. Első körben őket veszem számba, vagyis hogy az egyes csoportok mekkora hányada írt efféle választ. Nem lehet egzakt számokat mondani, mert az egyes vélemények meglehetősen árnyaltak, de azt mondhatom, hogy a teisták kb. 47%-a írta azt, hogy nem változna a világnézete semmilyen esemény hatására, vagy hogy nem tud elképzelni ilyen eseményt. Az agnosztikusoknál ez az arány nagyjából 29%, a személytelen istent elképzelhetőnek tartóknál 18%, az ateistáknál pedig 26%. Egyébként pedig a teistáknál gyakori, hogy a tapasztalatot, egyéni tapasztalatot tartják megfelelő oknak a kitéréshez, emellett ritkán, de megnevezik Istent is, hogy ő tudná megváltoztatni a világnézetüket. A két középső csoportról nem írok bővebben, mert kevesen vannak ahhoz, hogy ilyen téren képet lehessen alkotni róluk. Az ateistáknál többször is előjött az a válasz, hogy semmilyen esetre sem lenne hívő, mert ha bizonyítékok lennének Isten létére, az már nem hit lenne. Egyébként pedig a személyes találkozás és a tudományos bizonyítékok jelennek meg hangsúlyosabban náluk.

Kérem, értékelje egy hétfokú skálán, mennyire tartja fontosnak a feltétlen hit meglétét az életben.

Az egyes csoportok átlagait számoltam ki.

Kérem, értékelje egy hétfokú skálán, mennyire hisz a horoszkópokban.

Ennél a kérdésnél mind a négy csoport viszonylag alacsony pontszámot jelölt meg átlagosan.

Kérem, értékelje egy hétfokú skálán, mennyire tartja fontosnak, hogy ismerje az igazságot általánosságban véve.

Szintén átlagokat adtam meg.

Kérem, írja le röviden, de teljes mondat(ok)ban megfogalmazva, hogy ön mit, vagy milyen módszert tart a leghatékonyabbnak az igazság megtalálásához.

A teisták sok esetben adottnak tekintenek egy igazságot, többnyire a Bibliát vagy Jézust, és annak megismerési módjáról alkotnak véleményt (pl. alázat, ima). Fontosnak tartom megemlíteni, hogy van, aki úgy véli, az Istennel töltött idő közben kap új „ötleteket” (ő is idézőjelbe rakta). Kis számban ugyan, de megjelenik azonban itt is az objektív vagy tudományos vizsgálat fontossága, de ennél többen vannak, akik a szubjektív igazságot emelik ki, vagy akik nem tartják egyértelműnek, mi az igazság. Nem elhanyagolható azok száma, akik az olvasást, információszerzést tartják a megfelelő módszernek. És többen vannak olyanok is közülük, akiknek nincs elképzelésük az igazság megkeresésének módszerére. Az is többször előfordul, hogy a válaszadó visszakérdez, milyen típusú igazságra gondoltam. Az ateisták túlnyomó többségében a tudományos módszert említették meg, illetve ebből is többször a tesztelhetőséget, kísérleteket, és kevesebbszer a racionalitást. Ezen felül az oktatást is fontosnak tartják.

Nézzük, az igazságot mint olyat, melyik állítás jellemzi.

Melyik állítással ért egyet leginkább?

 

a) 1 igazság van, nem lehetnek egyszerre igazak egymásnak ellentmondó állítások.

 

b) Sok igazság van, és egy-egy szemlélet 1-1 igazságot képvisel, s mindegyiket (vagy legtöbbjüket) el kell fogadnunk mint az adott személy igazságát.

 

c) Nincs igazság.

 

Volt egy egyéb lehetőség is, ezek közül, amelyek egyértelműen beleillettek az előző három válasz közül valamelyikbe, azt oda soroltam, amelyik nem, az „nem egyértelmű” (NE) elnevezést kapott.

Igazán figyelemre méltó, hogy a két középső, bizonytalanabb csoportnál kiemelkedően magas az a felfogás, miszerint sok igazság van.

Ön szerint igaz az a felfogás, hogy az igazság boldoggá tesz?

 

a) Az igazság ismerete boldogít.

 

b) Az igazság ismerete és a boldogság között nincs összefüggés.

 

c) Az igazság ismerete éppen a boldogság útjában áll. A tudatlanság boldogít.

 

Kérem írja le röviden, de teljes mondat(ok)ban, mi lehet az oka Ön szerint a különböző vallások és felekezetek létezésének.

A teistáknál sokszor hivatkoznak a kultúrák közötti különbségére, de a Bibliának eltérő magyarázataira is. Többször előfordul a hatalom- és pénzvágy a vallási vezetők részéről. Számos esetben írnak arról, hogy a különböző vallások az Isten felé vezető különböző utak, vagy legalábbis azt, hogy az ember sokféleképpen próbálja Istent keresni. De vannak, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a saját vallásuk az igaz, a többieket megtévesztette valami, pl. a Sátán, csalódások, vagy az, hogy kényelmetlennek tartják az eredeti vallást. Egy kommenthez itt megjegyzést fűznék: „Az, hogy van Isten, aki elültette a hitet az emberekben. Mégis megint mit válaszoljak erre? Úgy érzem, a készítő ateistáknak írta ezt a kérdőívet.” Ez tévedés, vallásos szemszögből is szintúgy érdekes a kérdésfeltevés, hiszen éppen arra voltam kíváncsi, hogy ha valaki hisz egy adott vallás Istenében, hogyan magyarázza a többi vallás létezését. Természetesen az ateisták szemszögéből is ugyanúgy érdekes a kérdésfeltevés, ugyanis meg kell mondaniuk, miért van ez a késztetés az emberben, hogy higgyen. Kifejtős kérdés lévén a két középső csoportot szokás szerint nem elemzem, azonban reagálnék egy agnosztikus kommentre: „Mi? na mi? az elszigeteltség, és határok. Az amiért kialakultak a kulturális különbségek. Mérhetetlenül ostoba egy kérdés.” Mivel a kérdőív különböző világnézetű személyekhez szólt, ezért a válasz nyilvánvalóan nem lehet triviális, mint ahogy azt a kedves Válaszadó gondolja. Ez nem azt jelenti, hogy nekem mint kérdezőnek nincs saját véleményem, de a kérdés nem azért lett feltéve, hogy megtudjam a választ, hanem mert kíváncsi voltam mások véleményére. „Ha ebbol nem tudja maga levonni a tanulsagot, ott baj van.” Ugyanazt tudom felelni erre a kommentre is, mint az előbbire. Az ateisták a tudatlanságot, félelmet nevezték meg az egyik legfőbb oknak, illetve a kényelmességet, miszerint mennyivel könnyebb hinni egy kitalált dologban, mint utánajárni a dolgoknak. Néhányan úgy gondolják, hogy a vallásnak evolúciós szerepe van. A különbözőséget a kultúrák közötti különbségre vezették vissza többnyire. Nagy szerepet adtak a hatalomnak és a manipulációnak is.

Mi a véleménye a szabad akaratról?

 

a) Sorsunkat Isten előre elrendelte, nincs választásunk.

 

b) Sorsunk determinált, minden történés az ok-okozat láncolatának egyértelmű részese.

 

c) Isten szabad akaratot adott nekünk.

 

d) Csak a saját szabad akaratunk határozza meg, mit teszünk.

 

e) Tetteinket részben a szabad akarat irányítja, részben pedig determináltak.

 

Időutazás következik:

Egy ötfokú skálán értékelve mennyire tartja valószínűnek, hogy az ember képes lesz a múltba utazni?

Evolúció:

Melyik állítás áll Önhöz a legközelebb?

 

a) Isten 6 nap alatt teremtette meg a világot, a fajokat pedig külön-külön alkotta meg.

 

b) Isten teremtette a világot, a fajokat külön-külön alkotta meg, de ez egy hosszabb (akár milliárd éves nagyságrendű) időszakot is felölelhet.

 

c) Isten az evolúció folyamata által hozott létre új fajokat.

 

d) Isten elindította az evolúciót, és hagyta, hogy az utána magától bontakozzon ki.

 

e) Isten nem vett részt az élővilág megalkotásában.

 

Külön kategóriában jelölöm, akinek nem egyértelmű a válasza.

 

Egy hétfokú skálán, kérem, jellemezze, hogy Ön szerint az evolúcióelmélet elterjedése mennyiben járult hozzá egyben az ateizmus elterjedéséhez is.

Megint csak átlagokat számoltam.

Ön szerint az evolúcióelmélet ellentmond a keresztény Isten létezésével?

 

a) Igen

 

b) Nem

 

Nézzük, kik mit mondanak az evolúcióelmélet bizonyítottságáról.

Melyik állítás áll Önhöz a legközelebb?

 

a) Az evolúcióelmélet szilárd bizonyítékokon alapszik.

 

b) Az evolúcióelmélet a tudomány mai állása szerint igaz, de bízok benne, hogy a tudomány fejlődésével meg fog dőlni.

 

c) Az evolúcióelmélet hamis tudomány, mert hamis bizonyítékokon alapszik.

 

Akiket nem lehetett besorolni
az egyénileg megadható válaszai alapján, nem egyértelműként (NE) jelöltem.

Ön szerint melyik definíció írja le leghelyesebben az evolúcióelmélet lényegét?

 

a) Az evolúcióelmélet célja, hogy az egyszerű baktériumokból végül kialakuljanak a gondolkodó emberi lények.

 

b) Az evolúciónak nincs célja, csakis véletlenszerű folyamatok összessége. Az az élővilág, amit látunk, pusztán egy esetlegesség.

 

c) Az evolúció a véletlenszerű mutáció és a nem véletlenszerű szelekció elvén működik, és a környezet határozza meg, hogy mely egyedek a legéletképesebbek.

 

d) Nem tudom.

 

Ön szerint az ember egy állat?

 

a) Az ember az állatvilág része, és nem több.

 

b) Az ember ugyan az állatvilág része, de van benne valami szellemi többlet.

 

c) Az ember nem az állatvilág része, hanem Isten az állatoktól függetlenül hozta létre.

Most egy pillanatra vonatkoztasson el hitétől, szemléletétől, és tételezzük fel azt, hogy be van bizonyítva, hogy Isten teremtette a világot, mégpedig evolúció által. Ezt kiinduló pontnak tekintve, kérem, fogalmazza meg röviden, de teljes mondat(ok)ban, hogy Ön szerint Isten miért alkotta meg így az élőlényeket.

A teisták jó része annyit felelt erre, hogy mert így tetszett Istennek, sok esetben művészhez hasonlították. Többen azt írták, hogy Isten szórakozásból tette ezt. Sokan nem tudtak közülük a kérdésre válaszolni, illetve többen nem is tartják fontosnak, hogy ilyen kérdésben Isten szándékát kutassák. Az ateistáknál is sokszor előkerült a szórakozás és unaloműzés mint ok, néhányan a rendszer szépségét látták benne, többen pedig nem tudták elképzelni, hogy hogyan alkothatott volna Isten ilyen módon, némelyek meg is jegyezték, hogy az efféle Isten gonosz. Világnézettől függetlenül elég sokan értelmetlennek tartották a kérdést, ezért úgy gondolom, tartozok egy kis magyarázattal. A kérdés azért lett feltéve, mert kíváncsi voltam, hogy hogyan tudják összeegyeztetni az egyes emberek Istent és az evolúciót. Tudvalevő, jelentős azok száma, akik összeegyeztethetetlennek tartják, de szintén nem elenyésző azon emberek száma, akik a kettőt együtt kezelik, úgy gondolkodnak, vagy legalábbis nem tartják ezeket egymást kizáró dolgoknak. Akik nem tudtak válaszolni, az ő kommentjük teljesen érthető válasznak minősül, de akik nem vonatkoztattak el a saját nézetüktől, azok nem értették meg a kérdést. Ugyanis amikor megadunk bizonyos alapfeltételeket, akkor nem foglalkozunk azzal, hogy a valóságban ezekre milyen bizonyítékok vannak, mert most nem az a kérdés. A kérdés célja az volt, hogy mi következik abból, ha a két dolgot összevegyítjük.

Jönnek a társadalmi kérdések, először is:

Mi a véleménye a nők és a férfiak szerepéről?

 

a) A férfiak a teremtés koronája, és Isten a nőket pedig azért teremtette, hogy a férfiak segítőtársai legyenek.

 

b) Jó, ha inkább a férfiaké a vezető szerep, amelynek evolúciós okai vannak.

 

c) Isten szemében minden ember - így tehát férfi és nő, nő és férfi - is egyenlő.

 

d) A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy a férfiak és nők egyenlőek legyenek a társadalomban.

 

e) Jó, ha inkább a nők kezében van a vezetés, mint a férfiakéban. Volt egy egyéb lehetőség is.

 

Mi a véleménye a homoszexualitásról?

 

a) A homoszexualitás bűn. Nem szabad legalizálni a melegházasságokat.

 

b) A homoszexualitás abnormális eltérés, nem szabad legalizálni a melegházasságokat.

 

c) Tolerálom őket, azonban a házasságukat nem legalizálnám.

 

d) Tolerálom őket, és a házasságukat is legalizálnám, azonban nem engedném, hogy gyerekeket fogadjanak örökbe.

 

e) Mind a házasságot, mind az örökbefogadást is legálissá tenném a homoszexuálisok részére.

 

Szintén volt egy egyéb lehetőség.

Kérem, jellemezze egy 7+1 fokú skálán, hogy Ön milyen mértékben tartja magát homoszexuálisnak. A válaszadás nem kötelező. (0 - aszexuális; 1 - teljes mértékben heteroszexuális; 4 - 50-50%-ban biszexuális; 7 - teljes mértékben homoszexuális.)

Itt nem átlagot számoltam, ugyanis aki 0-t jelölt, az nem a skála egyik szélén, hanem a skálán kívül helyezkedik el. Ehelyett azt vizsgálom, hogy melyik csoport melyik számot milyen arányban jelölte meg. Azok arányát is jeleztem, akik nem válaszoltak (NV) a kérdésre. Ennél a kérdésnél csak a teisták és ateisták értékeit jelenítem meg, mert a másik két csoport grafikonja a kis létszámuknak és a sok válaszlehetőségnek köszönhetően irreleváns képet mutatna.

Mi a véleménye a szekularizációról?

 

a) Az állam és az egyház legyenek elválasztva egymástól.

 

b) Az állam és az egyház legyenek elválasztva, de bizonyos egyházak kapjanak támogatást.

 

c) Az állam és az egyház legyenek együtt kezelve.

 

Egyéb kategória is volt, amely ha nem volt besorolható az előző háromba, akkor nem egyértelmű.

Mind a négy csoportban tehát, ha nem is egyforma mértékben, de fölényben vannak azok, akik úgy gondolják, az államot és egyházat szét kell választani.

Ön szerint mennyire valószínű, hogy üldözik majd a keresztényeket Magyarországon a 21. században?

A skála mint általában, itt is 1-től 7-ig terjed, ahol az 1-es, hogy egyáltalán nem valószínű, a 7-es pedig hogy (szinte) teljesen biztos.

Ön szerint mennyire valószínű, hogy üldözik majd az ateistákat Magyarországon a 21. században?

A skála hasonló az előzőhöz.

Most képzeljen el egy olyan világot, ahol mindenki hisz a keresztény Istenben, Jézust pedig a megváltójának tartja. Kérem, írja le, hogy Ön szerint hogyan nézne ki és működne egy ilyen civilizáció.

A teisták jelentős része paradicsomi állapotokat társít ehhez a világhoz, sokan kifejezték, hogy békesség és szeretet uralkodna. Szintén sokan úgy gondolnák, hogy élhetőbb lenne, mint a jelenlegi, de abban is meglennének a konfliktusok, és elenyészően ugyan, de vannak, akik ugyanolyannak tartanák, mint a jelenlegi világunkat. Az ateistáknál rengetegszer előjött a (sötét) középkorhoz való hasonlítás, és az is, hogy a tudomány fejlődése lelassulna. Jelentős azok száma is, akik szörnyű, hierarchikus egyházállamot képzelnek el, papi uralommal, ahol elnyomják azokat, akik esetlegesen másképp gondolkodnának, vagy másmilyenek. Azonban nem egy kitöltő közülük úgy véli, hogy az azonos hit miatt kevesebb lenne a vallási háború, de megtalálnák másban a konfliktust. Többen hasonlónak tartanák a jelenlegi korral azért, mert szerintük jelenleg is a hívők vannak többségben.

Ennek a kérdésnek a parallelje:

Most pedig képzeljen el egy olyan világot, ahol mindenki ateista olyannyira, hogy nem is merül fel Isten létezésének lehetősége. Kérem, írja le, hogy Ön szerint hogyan nézne ki és működne egy ilyen civilizáció.

A teistáknál gyakran gondolnak erre a világra kaotikusként, ahol szeretethiány, erőszak van, és az önérdek kerül előtérbe. Számos válaszoló úgy gondolja, hogy a mai világunk is hasonló. Többen közülük úgy gondolják, nem maradna fenn sokáig, kipusztulna egy ilyen civilizáció. Az ateisták véleménye szerint első sorban a technikai fejlettség és az életszínvonal jóval magasabb lenne. Néhányan közülük úgy gondolják, hogy nagyobb békesség és tolerancia lenne. Jelentős azonban azoknak a száma, akik azt mondják, hogy az ateizmus önmagában nem elegendő egy élhetőbb társadalomért, így ez legfeljebb csak kis mértékben javítaná a helyzetet a mai, valós világhoz képest.

Végül pedig a kérdőívek véleményezéséről írok pár szót. Meglehetősen széles a skála: sokaknak kifejezetten tetszett, de szintén számos ember volt, akik szerint a kérdések, vagy inkább a válaszadási lehetőségek nem jól kidolgozottak, illetve hosszúnak tartották a kérdőívet. Többen megjegyezték, hogy némely kérdés értelmetlen. Ezek a vélemények nagyon hasznosak egy újabb, pontosabb, jobb, és több személlyel kitöltött kérdőív elkészítésében, amelyet esetlegesen közzéteszek a későbbiekben. Akadtak páran, akik elfogultnak tartották a kérdőívet. Összesen 4 teista említette ezt meg, bár nem jelentette ki szó szerint, hogy melyik irányba, de többé-kevésbé kikövetkeztethető a válaszukból, hogy az ateizmus felé. Volt egy agnosztikus egyén is, aki az istenhit felé tartotta elfogultnak a kérdőívet. Végül pedig az ateistáknál akadt 7 személy, akik közül 1 ateista érzetűnek, 6 pedig az istenhit irányában elfogultnak tartotta a kérdőívet. Van 1-2 megjegyzés, amit ki szeretnék emelni, és itt válaszolni rá.

„A kérdések alapján úgy vélem e hitbeli témákba ilyen módon belefolyni felesleges hülyeség, időtöltés és egyszerű kötekedés. Ne várja a kedves Kutató, hogy ilyen kérdések alapján talál rá bármire is.”

Ha kötekedésnek érezte a kérdéseket a kedves Válaszadó, nyugodtan abbahagyhatta volna, nem volt kötelező kitölteni. Hogy rátalálok-e bármire is, az a kutatás után derül ki, és nem a kutatás előtt.

„Ne keress összefüggést a világnézet és a homofóbia között.”

Ha nincs összefüggés, akkor nem fogom megtalálni, ha van összefüggés, akkor meg fogom találni. Ugyancsak nem értem, miért kellene magát a keresést megtiltani, főleg azelőtt, hogy kiértékeltük volna az eredményeket. Vagy netán a kedves Válaszadónak vannak erre vonatkozó kutatási eredményei, és ezért tartja fölöslegesnek újra kikutatni a nyilvánvalót? Vagy pedig éppen, hogy nincsenek erre vonatkozó kutatási eredményei, ennek ellenére ténynek tekinti a saját véleményét?

„Fárasztó volt. Ezzel a tesztel meg mented világot a pusztulástól, és majd egy szebb jövőt építesz? vagy csak felesleges idő és energia pazarlás volt?”

Hasonlóan tudok erre reagálni, mint fentebb. Ha fárasztó volt, és felesleges időtöltésnek tartotta a kedves Válaszadó, miért töltötte ki? Ugyanis nem volt kötelező. Egyébként pedig a szebb jövő kiépítését kicsiben kell elkezdeni, amihez hozzájárulhat egy ártatlan tesztsor is. Ezt a kérdést a Válaszadó részéről sokkal inkább provokatívnak tartom, mintsem komolynak.

„Volt az a kérdés, hogy melyik a legártalmasabb vallás, személy szerint még egy választási opciót betettem volna, mégpedig: a fanatikus.”

Annál a kérdésnél szándékosan fogalmaztam úgy, hogy ’az alábbiak közül’. Tehát nyilván még sok variációt belerakhattam volna, de a cél pont az volt, hogy ezek közül akartam választ kapni, éppen ezért nem raktam bele egyéb lehetőséget sem. A kérdés nem abszolút értelemre vonatkozott, hogy mi a legkárosabb, hanem csak a felsoroltak közül.

„Nem szeretem a kérdőíveket, kényszerűen leegyszerűsítik a dolgokat. (Szociológus is vagyok többek között. :-) )”

Csodálom, hogy ennek ellenére mégis kitöltötte a kedves Válaszadó. Ilyenkor komolyan megkérdezem magamtól: Miért, ha nem jó kedvvel tették?

„Kitűnik a kérdések összeállításából hogy a kérdező nem elfogulatlan. Ateista ellenes valószínűleg keresztény. Evolúció ellenes ahogy a vallása megkívánja minden gondolkodás nélkül. Az evolúciót mint egy véletlenek sorozatát próbálja beállítani és evvel lejáratni. Meg kell mondjam nagyon gyenge a próbálkozás. A kérdőív a tudományosság és szakszerűség minden elemét nélkülözi, Hogy mire lehet használni???”

Számomra ez egy eléggé megdöbbentő megjegyzés volt. A kedves Válaszadó bizonyára az „Ön szerint melyik definíció írja le leghelyesebben az evolúcióelmélet lényegét?” c. kérdésre utalt itt, ahol természetesen meg voltak adva hibás válaszok, valamint egy helyes opció. Az, hogy a kedves Válaszadó nem olvassa el rendesen az egyes válaszlehetőségeket, az nem a kérdező hibája, hanem a Válaszadóé. Ennek a kérdésnek éppen ez volt a lényege, hogy melyik a helyes válasz, a többi nyilvánvalóan rossz lesz. Ha a kedves Válaszadó azon akadt fenn, hogy ott voltak a rossz lehetőségek is, akkor nyilvánvalóan nem értette meg a kérdést. Ha pedig azon akadt fenn, hogy szerinte a helyes válasz valójában nem helyes, akkor nem tudja, miről szól az evolúcióelmélet. Ezzel tehát saját magát járatja le, és nem én az evolúcióelméletet.

„Nagyon tetszett és örülök, hogy kitölthettem!

Viszont: Légyszíves legközelebb, ha a szkepticizmussal kapcsolatban készítesz kérdőívet, akkor nem keverd össze az ateizmussal. A kettő nem ugyanaz.

Ateizmus= isten vagy istenek létezésének és szükségességének tagadása. Ez nem egy világnézet, hanem egy lehetséges nézőpont egy kérdéssel kapcsolatban.... Te a szkepticizmus és a vallástalan szavakat szeretted volna használni. Ne mosd össze a hármat kérlek, mert vannak vallások, amelyek alapja az ateizmus (pld.: az eredeti buddhizmus, a hinduizmus egyes irányzatai, a taoizmus, stb.)”

Jelen pillanatban is gondolkodok, mennyire jogos ez a megjegyzés. Nem gondolom, hogy kevertem volna a szkepticizmust az ateizmussal, legfeljebb a kettő esetleges korrelációjára voltam kíváncsi. De sosem állítottam, hogy a kettő ugyanaz lenne, legfeljebb rákérdeztem. Itt visszakérdeznék: a kedves Válaszadó konkrétan mely kérdés(ek)nél találkozott ezzel a következetlenséggel?

„Sok értelmes, de több nagyon idióta megfogalmazás volt. Volt olyan kérdéskőr, amiben nem szerepelt az értelmes válaszadási lehetőség!”

Kérem a kedves Válaszadót, írja meg, melyik kérdésnél gondolja azt, hogy nem volt köztük az értelmes válasz.

„Sok kérdésnél nincs az ateisták számára megfelelö opció.”

Szintén kérném, nevezze meg azokat a kérdéseket.

„Az "igazságról" szóló részben definiálatlan maradt az itt használt igazság fogalma.”

Bár ezt nem jegyeztem meg a kérdőívben, szándékosan bíztam rá a Válaszadókra, hogy aszerint töltsék ki ezeket a kérdéseket, hogy ők mit gondolnak az igazságról. Nem akartam én meghatározni rá egy definíciót.

„Sajnos a kérdések elfogultságot tükröznek.Isten igy isten ugy.A megfogalmazások eleve azt sugalljákhogy ,a kérdező számára egy személyes istenség létezik, vagy hogy az evolucio egy elmélet, nem egy önálló jelenségrenszer, Az evolucios jelenséget hamisan elméletnek degradálja, a felvilágosult ebereket,akik nem állnak vallási befolyásoltság alatt pedig ateista jelzővel diszkriminálja, pejorativ, kirekesztő ateista jelzőbe kényszeriti , hamisan. De ennek ellenére kitöltöttem, hátha segitettem gondolkodni, megismerni a világot.”

Több szempontból sem értem ezt a megjegyzést. Ha a kérdőív részben az istenhitről szól, akkor nyilvánvalóan többször megjelenik benne az isten/Isten szó. Netán, ha valaki ezt leírja, már arra utal, hogy istenhívő?! Másodszor is, az ’elmélet’ nem ledegradálás, hanem ezt valóban így mondják. Az evolúció maga egy jelenség, az evolúcióelmélet pedig az a tudományterület, amely ennek a jelenségnek a leírásával foglalkozik. Az elmélet szó nem egyenlő a hipotézissel, elmélet lehet bizonyított elmélet is. A kedves Válaszadó pl. még sohasem hallotta a relativitáselmélet, számelmélet, gravitációs elmélet stb. kifejezéseket? Rengeteg tudományterületet elméletnek neveznek azzal együtt, hogy bizonyítottnak is tekintik. Javaslom a kedves Válaszadónak, nézzen utána az ’elmélet’ szó jelentésének. A ledegradálás mondjuk a ’darwinizmus’ kifejezés lenne, amely inkább egy filozófiát, mintsem egy tudományos elméletet sugallna. De ha azt írom, evolúcióelmélet, ez nem ad okot elfogultságérzetre egyik irányban sem. És végül pedig: az ateizmus sem ledegradáló szó, csak legfeljebb a nem ateisták elítélően kezelik az ateistákat, tehát úgymond ráragadhatott egy társadalmilag megbélyegző érzet. De maga a szó nem diszkrimináció, maguk az ateisták is ateistáknak hívják magukat. Kérdezném a kedves Válaszadót, hogy ő szerinte mi lenne az elfogulatlan kifejezés az ateisták használatára. Nyilvánvalóan nem a ’felvilágosult’, hiszen az pozitív diszkrimináció lenne a többi világnézetű személlyel szemben. És logikailag természetesen nem is egyezik a kettő egymással, ugyanis a felvilágosult valami olyasmit tesz, aki sok információra szert tett, nyitottabb szemmel látja a világot. Az ateizmus pedig az isten(ek)ben/Istenben való hit hiányát jelenti. Az, hogy van-e korreláció a két fogalom között, az teljesen más kérdés, és ebben mint a kérdőív összeállítója, nem is foglalhatok állást, de a lényeg, hogy fogalmilag nem ugyanaz a jelentésük.

 

Minden kedves Válaszadónak köszönöm a segítségét, remélem, hogy a kiértékelés is érdekes volt sokaknak. Kommenteket szívesen várok!